Modul 1-Lecke 1-Feladat 3

Olyan személy, aki nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, és arra vár, hogy kérelmét elbírálják. A terminus nem tartalmaz feltevéseket sem a kérelem elutasítására, sem befogadására vonatkozóan – egyszerűen csak azt jelzi, hogy benyújtották a kérelmet. Néhány menedékkérőt menekültként ismernek el, másokat pedig nem.

A Magyarországon tartózkodás jogával nem rendelkező, kiutasított külföldiek fogva tartását jelenti. Ezt azért rendelik el, hogy a külföldiek a kitoloncolás végrehajtásának pillanatában rendelkezésre álljanak, addig ne tűnjenek el (vö. kiutasítás, kitoloncolás). Ez tehát nem büntető célú fogva tartás, így azt jellemzően kevésbé szigorú körülmények között, a büntetés-végrehajtás szervezetrendszerén kívül kell végrehajtani. Elrendelése kiutasítás esetén sem automatikus. Az őrizetbe vétel csak akkor jogszerű, ha a kiutasítás észszerű időn (néhány héten vagy hónapon) belül végrehajthatónak tűnik, ha nincs olyan egyéni körülmény (betegség, idős kor, egyéb sérülékenységi tényezők stb.), ami kizárja az őrizet alkalmazását, és ha nincs olyan alternatív lehetőség (például rendszeres jelentkezési kötelezettség), ami őrizet elrendelése nélkül is biztosítja az elérni kívánt célt. Családjuktól elszakadt, egyedülálló gyermekek és első kérelmüket benyújtó menedékkérők esetében nem rendelhető el (vö. menekültügyi őrizet). Maximális időtartama 12 hónap.

Állami hatóság intézkedése azzal a céllal, hogy biztosítsa adott személy eltávolítását – annak akarata ellenére – az állam területéről.

Az a folyamat, amelynek során az egymástól – akár kényszerű, akár önkéntes migráció során – elválasztott családtagokat újra összehozzák, akár a származási országukban, akár másutt. Amikor a család egyesül egy olyan országban, amely nem saját származási országa, az gyakran vonja maga után a bebocsátási kérelmek mérlegelését. Ezt a fogalmat használjuk akkor is, ha valaki egy másik országba házasodik és emiatt lesz tartózkodásra jogosult.

Az a folyamat, amelynek során a migránsok beilleszkednek a társadalomba. Azon alapul, hogy megtalálja az egyensúlyt a migránsok kulturális értékeinek és identitásának tiszteletben tartása, valamint az újonnan érkezőkben a „valahová tartozás” érzése között. Ez utóbbi a befogadó közösség vagy ország alapértékeinek és szokásainak elfogadásán nyugszik. A társadalom életének minden aspektusát érinti, és e folyamatban mind az újonnan érkezettek, mind pedig a befogadó közösség szerepe igen fontos.

Olyan személyekre vonatkozik, akik munkavállalás céljából költöznek. Az erre vonatkozó irányelvek szigorú gazdasági kritériumokat írnak elő, amelyek az adott ország munkaerő-szükségletén alapulnak. Az EU egyre több országában jellemző a fordulat: a bevándorlási politikát úgy alakítják, hogy csak a magasan képzett munkaerő beáramlását ösztönözzék. Ezen felül néhány ország tesz kísérleteket az alacsonyan képzett munkaerő nem EU-országokból történő beáramlásának megakadályozására is.

A magyar jog nem ismeri az első fogalmat. Hétköznapi szóhasználatban általában Magyarországon jogszerűtlenül, megfelelő papírok nélkül tartózkodó külföldit értünk alatta. Az illegális szó használata a menekült vagy a bevándorló jelzőjeként helytelen és kerülendő, hiszen ők jogosultak a magyarországi tartózkodásra. A nemzetközi szóhasználatban egyre gyakoribb az illegális helyett az irreguláris jelző használata. Ez arra utal, hogy a migráció nem feltétlenül „jogellenes” (például sok engedély nélkül érkező migráns később legalizálja tartózkodását vagy menedéket kér), de mindenképpen szabálytalan keretek között történik. Az irreguláris jelző előnyben részesítése ugyanakkor segít csökkenteni az érintett migránsok stigmatizálódását.

Ezen személyek nem lépik át az országhatárt, hogy biztonságra leljenek. A menekültekkel ellentétben ők hazájukon belül kényszerülnek mozgásra. Saját országukon belül maradnak, saját kormányuk védelme alatt, még akkor is, ha a lakhelyelhagyás oka éppen saját kormányuk.

Az egyén visszatérése származási országába. A visszatérés az egyén saját szabad akaratán alapul.

18 év alatti személyek, akik idegen országból származnak, mindkét szülőtől elszakadtak, és nem gondoskodik róluk olyan felnőtt, aki a törvény vagy a szokás alapján ezért felelős. Lehetnek menekültek, menedékkérők vagy más migránsok. Különösen ki vannak téve a kizsákmányolásnak. Jogaikat az ENSZ 1989-es Gyermekjogi Egyezménye védi.

Személyek beszervezése, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása fenyegetés, erőszak vagy a kényszerítés egyéb formáinak segítségével. Leggyakoribb célja a szexuális kizsákmányolás és a munkaerő-kizsákmányolás, továbbá a gyermekek kizsákmányolása. Sérti az emberi jogokat. A bűncselekményhez kapcsolódhat emberrablás, csalás, megtévesztés, illetve hatalommal való visszaélés, továbbá a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek bántalmazása is.

Olyan személy, akit egy állam sem tart saját joga szerint állampolgárának.

A migrációs mozgások egy formája, amely a migráns egyetértésével történik, és rendszerint a migráns fizet érte. Kizsákmányoló és veszélyes lehet, beleértve a halálos kimenetelt is, azonban az emberkereskedelemmel ellentétben nem kényszerítésen alapul.

Olyan kiskorúak, akik elszakadtak mindkét szülőtől vagy attól, aki korábban az elsődleges gondviselőjük volt, de egyéb rokonaiktól nem szükségszerűen. Ebbe a körbe tehát olyan gyermekek is beletartoznak, akiket más felnőtt családtagjuk kísér.

A menekülteknek nem minden esetben van lehetőségük biztonságban hazatérni, vagy abban az országban maradni, ahol menedékjogot kaptak; általában azért, mert további üldöztetés áldozatává válnának. Ilyen körülmények esetén az UNHCR megkísérli őket elhelyezni egy biztonságos (harmadik) országba. Az önkéntes hazatelepülés és a helyi integráció mellett ez az egyik hosszú távú megoldás a menekültek problémáira. Az intézkedés révén a menekültek jogi védelemben részesülnek, tartózkodási engedélyt és gyakran végül állampolgárságot is kapnak azoktól az államoktól, amelyek – eseti alapon – hajlandók fogadni őket.

Az a folyamat, amelynek során egy ország egy jogellenesen ott tartózkodó személynek lehetővé teszi, hogy jogi státuszt szerezzen.

Olyan személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való vélelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni. (1951-es Menekültügyi Egyezmény). A konfliktusok és általános erőszak elől menekülő emberek szintén menekültnek tekintendők. Ők nem kapnak védelmet saját kormányuktól – sőt, gyakran saját kormányuk az, amely üldözi őket.

Amikor az egyén tovább marad egy adott országban annál, mint amit előzetesen engedélyeztek számára.

A nemzetközi menekültjog egyik alapelve. Védi a menekülteket attól, hogy kiutasítsák őket olyan országokba, ahol az életük vagy a szabadságuk veszélyben lehet.

Az állampolgárság vagy nemzetiség megszerzése olyan személy által, aki nem az adott ország állampolgára születésétől fogva.

A 18. életévét még be nem töltött személy.