Joseph édesapja 2000-ben Magyarországra menekült Guineából, ahol azért üldözték, mert egy ellenzéki megmozdulás tagja volt. Magyarországon menekültstátuszt kapott. Miután megkapta, családegyesítési kérelmet nyújtott be, hogy a felesége és két kicsi fia is utána jöhessenek. Négy évvel a kérelem beadása után végre újra egyesült a család – az édesanya és gyermekei Magyarországra érkeztek.
Joseph édesanyja azonnal munkába állt, a gyerekeket pedig óvodába és iskolába íratták. Eleinte ijesztő volt Joseph számára az iskola, de a többi külföldi osztálytárs és a kedves tanárok révén hamar élvezni kezdte az iskolai életet. A kezdeti lelkesedés azonban lassan tovaszállt. A nyelv elsajátítása nehéz volt, az órák nehezek voltak, így Joseph motivációja egyre csökkent. A serdülő fiú egyre több konfliktusba keveredett a társaival és a tanáraival, ezért az iskola jelentést tett az illetékes gyermekjóléti szolgálatnál. Egy alkalommal találkoztak a családdal, ők azonban nem kértek a segítségből, a segítő pedig úgy látta, hogy nem érdemes a családot további együttműködésre bírni. Joseph egyre többször maradt ki az iskolából, míg végül kibukott. Dolgozni sem kezdett el, így az anyja haszontalannak tartotta, ami sok veszekedést szült. Joseph végül elköltözött a családi otthonból.
Szinte azonnal, ahogy megérkeztek Magyarországra, a fiatalabbik fiú, Vincent óvodába kezdett járni, ahol hamar megtanult magyarul. Nagyon élénk és merész volt, nehéz volt lekötni a figyelmét vagy bevonni csoportos foglalkozásokba. Az általános iskolában hasonló gondokkal küzdött. Nehezen tudott koncentrálni és nehezen barátkozott. Egyre többször fordult elő, hogy nem csinálta meg a leckéjét, így lemaradt a tanulásban, és ezzel egy időben egyre többször keveredett verekedésbe az osztálytársaival. Gyakran piszkálták, aminek következtében egyre érzékenyebbé és agresszívabbá vált. Hamar megbélyegezték mint „problémás gyereket”.
Mindeközben Joseph apja elköltözött otthonról, így Vincent egyedül maradt édesanyjával, aki egy afrikai boltot vitt, és sokat dolgozott. Iskola után Vincent minden idejét a boltban töltötte. Sok afrikai ember gyűlt ott össze, így aktív társadalmi élet alakult ki – és ennek ő is része volt. Sokat beszélgetett a felnőttekkel és sokat tévézett.
Közben egy önkéntes kezdett el tanulni és játszani Vincenttel, és bár ezek az alkalmak hasznosnak bizonyultak, az iskola így is egyre nehezebbé vált számára. Végül a nyári szünet előtt eltanácsolták a rossz magaviselete miatt. Ebben az évben új iskolában kezd.
